Harkakötöny község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Kiskunhalasi kistérség
Lakosság: 1014 fő
Terület: 52.7 km²
Népsűrűség: 19,24 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 77

Fekvése

Harkakötöny az ország dél-alföldi részén fekvő község, félúton Kiskunhalas és Kiskunmajsa között. A Duna-Tisza közén, a Kiskunság és a Bácska peremén, Bács-Kiskun megye dél-keleti részén helyezkedik el. Pontosabban a kiskunhalasi és kiskunmajsai útvonalon található egy bekötőút, és ez vezet be a kis faluba. A község alig ezer lelket számlál. A település Harka-puszta és Kötöny-puszta területek egyesítésével jött létre. A község nevét Harka/Horka méltóságnév és Kötöny kun vezér nevének szóösszetétele adja. 1949-ben amikor alapították, három házból állt. 2 km-es bekötő vezet a községbe, amely sakktábla jellegét 1952-53-ban az építkezéskor kapta. A település vasútvonallal is rendelkezik. Belterülete 50 ha, külterülete 5155 ha.

Jellemző fája az olajfűz, amely a mélyében található szikre utal. A nyáron virágzó sziki növényzet megerősíti ezt. A falu határában található egy tó, Harka-tó, illetve telepített fenyves- és nyárerdő. A halászat és haltenyésztés céljaira kialakított tavat szikfok és vakszik növényzettel, sós réti növényzettel, szikes mocsárral borított felületek kísérik.

A tófelület elsősorban a vándorló és a téli vendégként itt tartózkodó madárfajok, a szikes legelők, rétek pedig a fészkelő madárfajainak szempontjából jelentősek. Védett és fokozottan védett fajok fordulnak elő úgy a növény-, mint az állatvilágból.

Másik különlegesség a környéki homokbuckás táj. Valaha, az északi, északnyugati szelek alakították ki ezt a vidéket. Galagonya és kökénybokrok tarkítják a tájat.

Sok a telepített erdő. Nehéz érintetlen helyeket találni, de még fellelhetők ilyen területek Kötönypusztán kívül Pirtón és Terézhalmon.

Története

A terület neve 1493-ban Ketzenszállás volt, a Harka név egy 1686. évi okmányon fordul elő. A harka szó középkori méltóság, a Kötöny szó Kuthen kun fejedelem nevét őrzi. Az elnevezés alapján sok száz éve lakott vidék az alig 50 éves falu. A „9.-10. századi magyarság harmadik főméltósága” személynévként, az egyik honfoglaló vezér Tétény (Töhötöm) viselte a Harka méltóságot. A tisztség legismertebb viselője Bulcsú volt. Kuthen/Kötöny, Magyarország területére a 11-12. században letelepedett kun népek vezére volt.

Nevezetességei

A falu határában található temetőt elhagyva találjuk szembe magunkat a Pajorkereszttel (sajnos 2003-ban villám sújtotta, és darabokra tört) található. A keresztet a Börcsök család állította hálából valamiért, ki így, ki úgy mondja.
A dombról ma gyerekek szánkóznak le telente. Árpád-kori templom romokról is szólnak mendemondák, s annyi bizonyos, hogy minden évben kerülnek elő emberi csontok a környékről a szántások alkalmával.
A határon húzódik az egykori népvándorlás kori erdővonulat, a Csörsz-árka is.

Következő községek

További községek